Március 15. emlékezete közelről a távolban
A Rákóczi Szövetség március 15-i diákutaztatási pályázatának köszönhetően a 9. C osztály, valamint a 9.B és 9.D osztályos diákok egy része útra kelt március 20-án, hogy határon túl emlékezzen az egykori hősökre. Úti célul Komáromot választottuk, az 1848-49-es események utolsó bástyáját. Első állomásunk a komáromi (komárnoi) erőd meglátogatása volt, amely Európa 2. legnagyobb erődje. Érdekes élmény volt azok között a falak között sétálni, ahol egykor a hős várkapitány, Klapka György és kb. 20 ezer katonája őrizte még a fegyverletétel után is a szabadság eszméjét, illetve megtudni, hogy az erődrendszer kb. 200 ezer katona befogadására volt képes. De megnéztük azt is, hogy 100 évvel a szabadságharc leverése után hol savanyították a szovjet katonák a káposztájukat. Az erődlátogatás után utunk Komárom belvárosába vezetett, ahol találkoztunk a Selye János Gimnázium képviselőivel. Először megkoszorúztuk Klapka György szobrát, majd megismerkedtünk az iskolával is, amely egész szellemiségében rendkívül inspiráló volt. Komárom határon túli oldala bővelkedik látnivalókban. Megcsodáltuk a Szent Antal Bazilikát, vele szemben Jókai Mór szobrát, de láttuk híres írónk szülőházának helyét is, amely épp a meglátogatott gimnáziummal szemközt állt. Az Európa Udvar különleges élményt nyújtott házaival, szobraival, hangulatával. Az egykor összetartozó várost a Duna köti össze, az Erzsébet hídon közelítettük meg Komárnot, és azon keresztül is hagytuk el és értünk át Komáromba, ahonnan Tata felé vettük az irányt. Az Öreg-tó, a tatai vár, az Esterházy Kastély naplementében is csodás látványt nyújtott. Sétánk során a tóparti Petőfi-szobornál is megálltunk. Március 15. emlékezete határon túl kezdődött és határon innen fejeződött be, és felejthetetlen élményekkel gazdagított.
TT.